#ANAPBLOGGERE

November 29.-én én lehettem a nap bloggere a Magyar Bloggerek és Blogkedvelők csoportban. Az egyik kedvenc kezdeményezésem a csoportban, már nagyon sok bloggert ismerhettem meg általa még jobban, amúgy is rajongok a személyesebb posztokért. Nagyon sok érdekes kérdést kaptam én is, szóval aki most jár először a blogon, vagy még csak ismerkedik velem, annak szívből ajánlom a frappáns kérdéseket (és remélem válaszokat is). Let’s get started!

Dóri: Hát Nati! :D Mikor kávézunk? :D Tudod, hogy az utazásaiddal megfertőztél és most én is utazom folyton? Mik a terveid a diploma után?
Nagyon remélem, hogy összejön a kávé idén, ugyanis a #CoffeeTimeChallenge2015-nek lassan vége és még hiányzik 10 kávézás! Az utazásmániának nagyon örülök, titkon pont ez volt a lényeg: ha én is tudok utazni, menni, világot látni, akkor bárki más is! Aztán ha egyszer beindul a biznisz, akkor az ember nagyon rákap az ízére, és a #wanderlust örökre ott fog mocorogni benne :)
Diploma utáni tervek természetesen vannak, de koncentráljunk mindig a soron következő dologra! :D Valószínűleg pénzgyűjtési akció után kiköltözöm külföldre, de mivel olyan sok lehetőség van, így nem tudok fixet mondani (szerencsére).

Ágnes Hanna: Ha ezután csak egy helyen kávézhatnál életed végéig, melyik kávézót választanád?
Izgalmas kérdés egy kávéimádónak! Számomra nem csak a kávé maga, hanem a hely feelingje is ugyanolyan fontos (ha nem fontosabb), így a szentpétervári Coffee3 kávézóra esne a választásom. Nem a belvárosban van, bár közel az egyik metrómegállóhoz, az épület negyedik emeletén található, amit eddig mindig újítgattak, festettek. A kávézó maga kicsi, galériás, hatalmas ablakkal (emiatt fényes). A kávék különlegesek, itt kóstoltam először levendulás kávét, ami isteni. Az árak Pétervárhoz képest nem olyan drágák, a kiszolgálás is tökéletes! Ebben a videóban kicsit belepillanthattok a kávézóba: LINK



Ha hazai példát kell választanom, akkor pedig az újdonsült kedvenc, a veszprémi TiZEN1. Írtam róla már posztot, azóta már voltam persze ott, házilag készült termékek tömkelegével várják a vendégeket. A baristák helyes pasik, és minden igényre figyelnek, a kávék isteniek (mint ahogy a sütik is). A hely pedig szimplán bájos, az egyszerűség és letisztultság tökéletes színtere!



Zsuzsi: Ha véglegesen el kellene költözni itthonról, akkor hová költöznél szívesen?
Sok helyet, várost imádok a világban, viszont a személyiségemhez és életstílusomhoz az USA áll legközelebb, így remélem egyszer ott kötök/kötünk ki, azon belül a két nagyváros New York és Los Angeles rabolta el a szívemet :)




Kedvenc háziállatod?
…az öcsém :DDDD Viccet félretéve, szeretem az állatokat, de világéletemben egy hörcsögöm volt, ugyanis lakásban laktunk mindig is. Kedvenc nincs, bár néha elgondolkodom azon, hogy egy macska jó lenne majd később, ha már saját otthonom lesz… Már ha persze az életstílusom ezt megengedi, mert tartom magam annyira felelősségteljesnek, hogy csak akkor vegye magamhoz állatot, ha 100%-ban biztos vagyok benne, hogy van rá kapacitásom (mostanság nem lenne).

Orsolya: Előre le szeretném szögezni, hogy nem kötekedésnek szánom a kérdésemet, hiszen tetszenek az írásaid és egyetértek velük, motiválóak stb. de miért káromkodsz a bejegyzésekben? Nyilván egyes dolgok indulatokat váltanak ki az emberből, de valahogy nekem fura, mert nem túl sűrűn találkoztam hasonlóval blogokon.
Először is örülök, hogy tetszenek az írásaim és motiválónak találod őket! Másodsorban pedig válaszolva a kérdésedre: így érzem hitelesnek. Igen, meg tudnám fogalmazni káromkodás nélkül is, és őszintén bevallom próbálom csökkenteni a számukat, de vannak olyan esetek, amikor egyszerűen az kell! Lehet, hogy a magyar nyelv érdekessége, hogy ilyen szépen csengenek a trágár szavak, vagy mondjuk hangzanak „öblösebbnek” (már ha értitek mire gondolok), viszont amikor írom őket és tényleg kiszalad egy csúnya szó, akkor bántana, ha „lefokoznám” az érzést egy kevésbé csúnyával. Ráadásul ahogy írtad, ez meghökkentő és tény, hogy én is meghökkenek amikor felfedezek egy írásban valami rondát. Szerintem ha meg van a hangsúly a mondanivaló és a közlés stílusa között, akkor odakívánkozik. Tudom, hogy van néhány ember, akinek „sérti a fülét”, a csoportban is említette már valaki (amit persze jól megjegyeztem és mindig gondolok rá, amikor le „kell” írnom egy trágárságot), de ez vagyok én. Őszintén ez jön, így érzem magamat hitelesnek, hogy úgy írom le, ahogy érzem. Legtöbbször lelkibazdmegolós írásokban szoktam használni ezeket (na odanézz, már alapból a kategória neve is egy ronda szó :D), viszont azok a lelki problémák kivetülései. Amúgy is azt mondják, hogy akik káromkodnak, azok hamarabb levezetik a stresszt :D Én meg elég nyugodt vagyok (egyébként nem káromkodom sűrűn, és zavar ha idegesítően sok helyen, helytelenül használják).

Laura: Mi motivál a blog írásában? Melyik kávé típus a kedvenced?
Az élményeim, ugyanis ezekből írok. Ami történik, ahova megyek, amit látok, amit érzek, ami megfog, ami kellemes volt, ami izgalmas volt. Ezek legkönnyebben az írásban csapódhatnak le, stresszkezelésre kitűnő!
A kedvenc kávétípusom a tejeskávék, legtöbbször latte macchiatot iszom, vagy cappuccinot. A tej nélküli kávékat nem szeretem, és #funfact de mostanában ha lehetőségem van, akkor koffeinmentesen iszom a kávét, valamint napi egyre (vagy kevesebbre) redukáltam a mennyiségét. Nem a kávé a hobbim, hanem a kávézás, vagyis maga az élmény. :)

Zsófi: Honnan ered a kávémánia? Voltak olyan pillanatok az életedben mikor szar volt minden és abba akartad hagyni a blogolást?
A kávémániám kiskoromból ered, amikor még nem kávéztam persze, de mindig is olyan akartam lenni, mint Anyu: délutánonként mindig csinált egy bögre tejeskávét, aztán 15 perc relax a konyhában, vagy a szobában velünk. Mindig is csendes gyerek voltam (bármilyen hihetetlen :D), így innen ered a kávézás (nem a kávé) öröme.
A második kérdésre a válasz pedig, volt olyan, hogy minden szar volt körülöttem és kellett némi magamba fordulás (1-2 hét), de utána ki kellett írnom. KELLETT. És ki is írtam. És persze könnyebb lett,mint mindig. Mint már mondtam, az írás tökéletes terápia!

Sára: Miért kezdtél el blogot írni? (a) Mi motivál? (b) Mit gondolsz, meddig fogod még írni az oldalt? (c) Csak a szokásos kötelező kérdések… :D
(a) Amióta megtanultam írni, azóta írtam kisebb-nagyobb hévvel naplókat 3D-ben, aztán érettségi után elkezdtem napi szinten a neten írni, kizárólag személyes webnaplót, amiben csak a gondolataim és a mindennapjaim szerepeltek. Az A cup of my life-on viszont próbálok picit többet adni, mintha világgá mennék magammal és az olvasókkal, hol a konkrét messzi tájakra, városokba, hol csak a lelkem legmélyebb bugyraiba.
(b) Engem sok minden motivál, lényegében minden, amitől feltöltődök és hozzám ad: egy jó beszélgetés, egy kellemes élmény, néha még saját magam is.
(c) Addig írom, amíg le nem törik a kezem; a témához híven: amíg vannak gondolataim, élményeim (amik valószínűleg még jó sokáig ;))

Hanna: Lehet, hogy gáz, de nem tudom, mit tanulsz … Miről írtad a diplomamunkádat? Izgulsz az államvizsga miatt? (a) Volt valamilyen nagyon kiakasztó fősulis/egyetemes sztorid? (b) Magyarországon belül is szívesen utazol?  Ott hová, merre kalandozol szívesen? (c)  :)
(a) Egészségügyi szervezést tanulok, a szakirányom egészségturizmus szervezés. A diplomamunkám címe "Az online tematikus tartalmak hatása a sportolási motivációra" volt, ami magyarról magyarra fordítva lényegében annyit tesz, hogy a sok jósegges kép és poszt Facebookon és Instagramon mennyire befolyásol minket, hogy lehúzzunk a konditerembe?! :D (#funfact: a blogom is bekerült néhány mondatban :)). Nem izgulok az államvizsga miatt, még van vizsgám előtte és azon jobban parázok :D
(b) Különösebben kiakasztó fősulis sztorim nincs, valószínűleg amikor történt valami kiakasztó, akkor azt életem problémájának éltem meg, de mivel semmi nem jut eszembe, ezért mégsem volt annyira kiakasztó :D
(c) Kiskoromban sokszor nyaraltunk országon belül, így sok helyen jártam, leginkább az Északi-Középhegységben, így a kellemes emlékek miatt oda térnék vissza. Szeretek utazni belföldön is, örülök, hogy közel a Balaton, és Pest sincs messze (és igen, kedves fővárosunkba megyek legszívesebben, mert számomra fontos emberkék odaszáműzték magukat :)).

Andreina: Nos. Én nem kérdezem meg, hogy mikor kávézunk, mert bár szívesen tenném, de az első találkozásunk is kb egy röpke 10 perc alatt dőlt el, szóval nem vagyunk valamit átlagos tervezgetős kapcsolatban :D Hová lesz a következő utad, amit nagyon tervezel már most? (ne hazudj, tudom, hogy van valami ördögi terved) :D És melyek azok a helyek, ahová mindenképp el szeretnél jutni ? Melyik az a kávékülönlegesség , amiről hallottál már és szívesen megkóstolnád , illetve melyik amelyikből sosem innál?
A következő utam egész pontosan Kölnbe vezet, ahova már a jegyeket is sikerült beszerezni (dolgozik a wanderlust, haha). A fő ok pedig ismét munka, méghozzá hajós! Üröm az örömben, hogy szüli-karácsonykor megyünk, vagyis 24.-én és a szilvesztert is a hajón töltjük (még nem tudjuk hol leszünk akkor pontosan), de húgommal szerencsére együtt megyünk, így 24.-én lesz egy kis időnk elmenni a Kölni dómhoz, meginni egy kávét. Ez a következő út, persze további célok is vannak… És persze mindenhova el szeretnék menni, de tényleg! Minden ország, kultúra érdekel, annyira sokszínű a világ, és olyan szűk a látókörünk, hogy ááááá. Mindent látni akarok :D



Egy olyan kávékülönlegesség van, amit még mindig nem kóstoltam, az pedig a pumpkin spice latte. Valahogy elszalasztottuk a lehetőséget az évben, de jövőre megkóstolom. Mint már említettem a tejnélküli kávékat nem szeretem, így azokat nem is szívesen iszom.

Grafostylist Natulcien: Szió. Te sokszor érdeklődtél másoknál, hogy mi a terv a bloggal. Mesélj, neked mi a terved a tiéddel? Köszi a választ.
Biztosan nagyon örülnék, ha néhány év múlva hivatásos blogger lehetnék, de inkább jó referenciaként tekintek rá. Így leginkább a fejlődés, ami személyes blognál izgalmas is, hiszen nem tudom, hogy hova vezet az út. Nem szeretnék egy témában írni, viszont már kezd kirajzolódni az a néhány témakör, amit szívesen írok, így a közeljövőbeli cél az, hogy életmód-bloggá válhassak („még inkább”).

Brigi: Latte vagy hosszú kávé? LATTEEEEE
Nagyon hiányzik Sam? Nagyon. És még annál is jobban.
Nem gondolkoztál már azon, hogy Szentpétervárra költözöl? Fent van a bakancslistámon ;)
Hol szeretsz jobban lenni Oroszország vagy Magyarország? Sam miatt Oroszország. Nem vagyok társfüggő és helyfüggő sem, viszont Péterváron nagyon megtaláltam magamat és több lehetőséget is látok magam körül.
Jellemezd magad három szóval! A „vörös kávéimádó energiabomba”
Mi az a 10 tulajdonság, amit nem bírsz elviselni az emberekben? Nagyképűség, irigység, lenézés, pesszimizmus, előítéletesség, pontatlanság,hazugság, hiszti, parázás a semmin, licitb!tch – az az ember, akinek a problémája MINDIG jóval nagyobb, mint a tiéd: ha a te rokonod rosszul van, akkor az övé háromszor meghalt és feltámadt.
Mi a kedvenc könyved? Nincs kedvencem, mindig van ami egy adott időszakban kedvenc, de általában mindig az, amit olvasok :D
Szereted az állatokat? Igen.
Van olyan dal, ami megnyugtat? A lassabb, amolyan „utazós” zenék, amik nem a partyhangulatot árasztják magukból, hanem merengőset. Nem tudom elmagyarázni :D De mondjuk ez.

Bogi: Mi a csillagjegyed? Érdeklődsz-e az ilyesmi iránt?
Bak vagyok, Skorpió aszcendenssel. Régebben napi szinten bújtam a az újságokat, aztán később a netet és persze minden leírásra rá tudtam húzni az adott napi, havi, évi reakcióimat. Nem tartom hülyeségnek, de már néhány éve nem foglalkoztat annyira.

Réka: Honnan jön a kávé iránti szenvedélyed? Mióta kávézol rendszeresen?
Mint már írtam, Anyutól jött a szenvedély, kávézni is már tizenpárévesen elkezdtem és azóta rendszeresen kávézom. Viszont maga a kávézás-őrület, ami után tudatosan kezdtem el járni a különböző kávézókat, az Amerika után jött. Ott beleszerelmesedtem a Dunkin kávéba, aztán otthon el kezdtem felfedezni a kávézókat és próbáltam sokfelé menni a barátnőkkel (szóval több, mint két éve vagyok hobbikávézó).

Nóri: Kinek mondtad el először, hogy blogolsz? Hogyan reagált?
Január vége volt, és éjszakai meló után nem tudtam elaludni. Húgom tudott először az ötletről, vele rágtam át az egész névprocedúrát, dizájnt, és egy barátnőmmel is később. Aztán akik közel állnak hozzám, ők szinte rögtön tudtak róla. Persze akkor ennek egészen más súlya volt, akkor még kis bohókás dolognak tűnt, most viszont vannak már kisebb-nagyobb sikerek, így máshogy állnak hozzá. Húgom egyébként elismeri a munkámat, szinte minden posztomat elolvasta és persze jól fogadta (de ő tudta az előző webnaplóimat is, így nem volt olyan újdonság :)).

Szilvi: Ha nem vörös lenne a hajad, milyen színt választanál? Középbarnát, néha gondolkodom is rajta, hogy kéne váltani, de aztán mindig rájövök, hogy a vörös a tökéletes számomra.
Mi a véleményed a híresebb kávézókról (pl. Starbucks)? Kis országunkban túl nagy hype veszi körül a Starbucksot, a többi kevésbé „fancy”. Külföldön nincsenek ilyen nagy különbségek, ezért ott nem tartanak majomnak ha Starbuckzozol, vagy a Costa coffeeba mész, esetleg a CoffeeShop Companyhoz. Szeretek kis kávézókat felfedezni, de reptereken például szívesebben jövök ezekbe a kávézókba, mert ismerem a kínálatukat (mondhatni olyan, mint a Meki, ami a világon mindenhol olyan, így mondjuk Kínában ha nem akarsz ismeretlen kaját enni, akkor a Mekiben találsz ismerőset :D).
Ha soha többet nem ihatnál kávét, milyen italt választanál? Vizet, vagy teát. Imádom a magyar csapvizet, és az ember erre csak akkor jön rá, amikor csapból nem ihat, és a bőre/haja sem szereti a csapvizet külföldön. Télen meg milliónyi tea jöhet, mert amilyen nagy kávés vagyok, annyira teás is :)
Mik a terveid az ünnepekre? Munka, munka… és munka :D Ez sajnos most ilyen, de inkább próbálom arról az oldalról megközelíteni, hogy megint utazhatok :)
Ha nem hip hopot táncolnál, mit próbálnál még ki szívesen táncműfajok közül? Háááát, a hip hop előtt klasszikus táncra is jártam, Spanyolországban pedig a bachata alapjaiba is belevezettek, így inkább ezt a vonalat fognám meg, mert imádtam! Jöhet salsa még, cha cha, tangó. Hja, és ne felejtsem el az afrikai táncot, imádom az afrikai zenéket, azokra lehet rázni! :D

Nóra: A család hogy viszonyul a blogolásodhoz? Húgom, apukám folyamatosan olvassák, Anyunak pedig mindig mesélek (ő nem netezik annyit, az is inkább csak emailezés és némi hírolvasás). De jól állnak hozzá, számukra inkább amolyan kapcsolattartás: mindig tudják hol vagyok, mit csinálok, megnézik merre jártam, mikbe keveredtem :D
Mennyi a napi maximum kávémennyiséged? Manapság napi 1 kávé, a legtöbb eddig 6 bögrényi volt (az majdnem másfél liter), rosszul is voltam utána, viszont az éjszakás műszakot-sulit csak így tudtam túlélni (aztán persze leálltam, mert ennyit meg nem ér semmi, hogy tönkre tegyem magamat)
Hol élnéd le az életed legszívesebben? Ahogy már említettem az USA-ban.
Honnan jött a vörös haj ötlete? Nos ki az, aki Vadangyal rajongó volt? Natalia Oreiro elvarázsolt, egyrészt a nevünk egyezősége, és az ő természetes szépsége volt, ami miatt elkezdtem gondolkodni a vörös hajon. Aztán végül összejött némi szőke kitérés után :D

Ágnes: Mi az, amit a legjobban szeretsz magadban? (egy külső, egy belső) Külsőleg az arcomat, ezen belül a szememet és a számat, de úgy egyben is örülök a géneknek :D Belsőleg pedig leginkább a személyiségemet, a nyitottságomat, lazaságomat.
Mi az amit irigyelsz másokban? Hmm… Nem szoktam irigy lenni, inkább csodálom mások kitartását például a tanulásban, mert ahhoz nagyon lusta vagyok :)
Hogyan reagálsz általában az előítéletekre? Amennyiben magam felé irányul, úgy hagyom, hogy az idő „nekem” dolgozzon. Nem küzdök azért, hogy valaki meglásson bármit is bennem. Ha másfelé irányul, akkor sokszor ki tudok akadni. A legfontosabb talán, hogy végig gondoljuk, hogy ezeknek van-e alapjuk és tudunk-e ellentétes állítást mondani, vagy példát felhozni.

Anna: Melyik a kedvenc ünneped? Különösebben nincsen, szeretem az összeset a magam módján, viszont a hagyományos ünnepeinkre szerintem akkor fogok rákészülni, ha már „lenyugodtam”, és meglesz a saját kis családom.
Az orosz szokások közül melyik a kedvenced? Különösebben nincs kedvenc, szeretem kiegészíteni az orosz ünnepekkel a mieinket, így mi megtartjuk az orosz karácsonyt és húsvétot is.
Mi akartál lenni gyerekkorodban? Színésznő :D Arra hamar rájöttem, hogy énekes nem lehetek, a színészet vonzott, jártam egy amatőr színházba is, de aztán rájöttem, hogy táncolni még ennél is jobban tudok :D

Szilvia: Van Matrjóska babád? Van, persze! De csak egy pici, kiskoromban volt valami nagyobb, de már nem tudom hol van :)

Gabriella: Annyit kérdeztek a hajadról, most már az érdekelne, hogy mi az eredeti hajszíned? Az eredeti hajszínem sötétszőke, világosbarna. Amikor elkezdtem festetni, akkor az volt a legfőbb indokom, hogy túlságosan fakó a színe. Nem az a baj, ha valakinek barnás a haja, de nekem konkrétan semmiszínű volt.
Mi a kedvenc helyed Veszprémben? Azt írtad ez az otthonod, itt is nőttél fel? Szokott lenni honvágyad, ha távol vagy? A kedvenc helyem az ágyam :D Viccet félretéve néhány kávézót szeretek, a vár kis utcáit, és egyébként szeretem a környéket, ahol lakom. Itt születtem, és jelenleg is itt élek (még). Honvágyam érdekes módon nincs. Nem a hely hiányzik sokszor, hanem csak a barátok és a család. Viszont legtöbbször nagyon jól el vagyok máshol is, könnyen kialakítom az új szokásokat az új helyemen.

Andrea: A barátod mit szólt ahhoz, hogy blogolsz és videózol? Úgy értem: megnézi a blogod, videóid és véleményez? Szoktatok ötletelni ilyen témában?
Amikor megismerkedtünk, már akkor említettem neki, hogy blogot írok, és mindig meséltem, hogy mi lesz a következő posztban, sőt az első outfit posztomban segített a fordításban (ráadásul az oroszéban :D). Ő amúgy szerintem szereti, amit csinálok, elolvasni nem tudja, sokszor lefordítok neki 1-1 posztot, pláne, amiben ő is benne van (például a legutóbbi romantikus posztot). Sikerült behálóznom őt is, a napokban indított el egy személyes blogot, persze csak magának és piciben :)
Ha elkészítenél egy kávékülönlegességet, milyen összetevőkkel tennéd ezt, és mondanád azt, hogy igen, ez a kávé ezzel és ezzel az ízesítéssel totálisan én vagyok?
Nem szeretem túl csicsázott kávékat, amibe túl sok minden van és végül csak egy édes szirupos cucc lesz belőle. Az én kávém egyszerű, és nagy :D Egy nagy bögre tejeskávé tejhabbal: sokáig elég a beszélgetéshez, egyszerű és nagyszerű. Ha ízt kellene választanom, akkor pedig a levendula, amit egyébként nem szeretek önmagában szagolgatni, de a kávéban mennyei.
Mik a további terveitek a barátoddal? Suli befejez, rögvest kiköltözés, vagy az még arrébb van?
Én tervezem a kiköltözést, ha nem is rögtön, de 2016 folyamán valamikor. Mivel ő most kezdte el a PhD képzését, ezért még 4 évig nem fog „szabadulni” Pétervárról. De majd meglátjuk még hogyan alakulnak a dolgok :)
Melyek azok a helyek, ahova ha törik, ha szakad de Te azt mondod, hogy igen is, te még el fogsz utazni és megnézed?
Hát ha olyan úticélokat nézek, ahol még nem jártam, akkor ezek kerülnének fel rá: London, Görögország (bárhol); Kenyai elefántparklátogatás, és láblógatás az óceánparton, Ausztrália, Japán, Fülöp-szigetek, Machu Picchu, Mexikó, Portugália, Izland. Hát jó, legtöbbször bárhova elutaznék! :D
A továbbtanulással mi a helyzet? Mesteri becsúszhat, vagy inkább az élet tanítson a tapasztalataival? Most már így a képzés végéhez közeledve mit gondolsz, megérte elvégezni? Melyek voltak a leghasznosabb tárgyaid szerinted?
Nem tervezek mesterképzésre menni, mert őszinte leszek, de ennyi elég volt a magyar oktatásból. Elvégezni csak azért volt értelme, mert alapjáraton egy izgalmas szakról lenne szó, ha gyakorlati dolgokat is tanítanának, de a lényeg, hogy a papír meglesz (mert hogy ma már a diploma a nagyobb belépő, mint az érettségi). Az élet eddig is tanított, és ezután is fog, mert nála nincsen jobb tanár :) Rengeteg olyan dolog van, amit nem lehet megtanulni az egyetemen, de kellett hozzá az egyetemen való részvétel: a külföldi utak, ösztöndíjak, események. Ezért érte meg leginkább nekem.

Erika: Szia! Milyen úticéljaid vannak a közeljövőre (mondjuk 1-2 év). Ha egyszer családot alapítasz és gyerekeid lesznek, hogyan fogod összehangolni az utazgatós énedet a gyerekek szükségleteivel (ovi, suliba járás, stb.) Köszi! :)
A közeljövőben már fix a kölni út, ezután pedig szeretnék egy néhány napos városlátogatást valamelyik európai nagyvárosban (még semmi fix, valószínűleg a jegyárak alapján döntünk). Pétervár is a listán van, remélem néhány európai várost, mint London, Berlin, Lisszabon is sikerül meglátogatni, és talán Afrikába is eljutok.
Ha gyerekeim lesznek, akkor valószínűleg megtalálom azt a helyet, ahol megnyugszom – egy időre. Nem fogok össze-vissza utazgatni velük, de fontosnak tartom (és nem csak a majdani gyerekeim számára), hogy világot látni kell és élvezet! Valószínűleg a szüneteket kihasználva utazgatnánk.

Enikő: Az életedet sok szempontból lehet nyomon követni a blogodon keresztül. Feszélyezett  valaha ez a kitárulkozás? Sosem bántad meg, hogy beengedtél minket , olvasókat a hétköznapjaidba? Ki tudsz emelni olyan pozitívumot, amit a blogírásnak köszönhetsz? (külső/belső változás, kapcsolatok, ismerettségek, bármi) :)
Sokszor elgondolkodtam rajta, de bizton állíthatom, hogy a blogra felkerülő dolgok csupán a megtörtént dolgok 25-30%-a. A közeli barátnőim is sokszor mondják, hogy persze-persze elolvassuk, amit írtál, de majd mesélj mi történt még :D Aztán pedig belegondolok, hogy én csak egy vagyok a sok milliárd emberből. Persze magyarul írok, így leszűkül a kör, de kábé kit érdekel, hogy én hol kávézom, mármint hogy tényleg az én lényem. Egy vagyok a sok közül és amikor én is nézek másokat, persze tudom, hogy kiről van szó, de inkább csak egy pozitív kivetüléseként élem mega social network-öt ilyen szempontból. Mondhatni a blogokon való írások akárki gondolatai lehetnek, ezért is találnak sokan közös vonásokat benne, és érzik annyira közel magukhoz. Másrészt én pont ezért olvasok személyes blogokat, mert az én könyvem szereplői hús-vér emberek. Együtt izgulni velük 1-1 nagy dolog előtt, alatt,látni a fejlődésüket külön öröm. Szóval egyáltalán nem bántam meg, a blogom célja sokszor az, hogy elvezessem az olvasókat egy világba, viszont ahhoz meg kell mutatni, hogy milyen is az a világ. Egy élő regény :)
A pozitívumok legfőképpen azok az emberek, akiket megismerhettem és a rengeteg visszacsatolás. Több üzenetet is kaptam, hogy valaki miattam vágott bele valamilyen utazásba (és konkrét példánál maradva a new yorki hostomnál szállt meg), vagy azok az üzenetek, amelyek során valaki motiváció talált és energiát kapott bármihez is az életében. Amolyan adok-kapok jóság, mindketten jól járunk :)
Amit még kiemelnék, az az, hogy sokkal nyitottabb lettem (pedig nem -100-ról indultam :D), de a blog idegenvezetőjeként a saját magam idegenvezetője is lettem.

Melinda: Hányadik kávénál tartasz összességében és milyen kávékülönlegességet kóstoltál legutoljára?
A #CoffeeTimeChallenge2015 most 40 kávénál jár, az 50 csak nagy szerencsével jöhetne össze, de nem kiabálom el, még majdnem itt az egész hónap! :D A legutóbbi különlegesség a Chai latte volt, amit most kóstoltam legelőször Győrben az egyik kedvenc kávézómban… Amiről hamarosan írni fogok :)

Panna: Most akkor Natália vagy Natasa? Melyiket szereted, melyik a hivatalos és hogy hívnak a hozzád közel állók?
Natáliaként vagyok anyakönyveztetve, de a Natasa az egyik becézési lehetőség, amit szeretek is, hiszen Anyu így hív kiskorom óta (Nátáskááá). A Natit használják még sokan, azt néha szeretem, néha nem, mert olyan kis idétlen :)

Szilvi: Mi az, ami vonz Samben? Nagyon aranyosak vagytok együtt :) Mik a terveid a suli után, hol és mikor lesz a végállomás? Mikor lesz beauty-poszt a blogon?
Először is köszönöm! :) Samben imádom a személyiségét és a hozzáállását a dolgokhoz, az igazi hakuna matata-feeling, ami nagyon viccesen hangzik, de mivel én is hasonló vagyok, ezért nem idegeskedünk feleslegesen. Másrészt hasonló a gondolkodásmódunk, hozzám hasonlóan céltudatos, kitartó és az érdeklődési körünk is nagyban fedi egymást. Nem akarok nyáladzani, de nálam Ő a nyerő :) Az egyetem után pedig keressük a legjobb módot, hogy minél hamarabb egy időzónába, egy városba kerüljünk.
Beauty-poszt pedig hamarosan :D Már nekem is hiányzik! :D

Niki: Mi a legcikisebb sztorid? Fel tudnál sorolni 3 jó és 3 rossz tulajdonságodat?
Legcikisebb sztori? Na pont ezek a sztorik maradnak ki a blogból, mert azok már túlmennének némi határon, de van jó pár „csak velem történhet meg”-sztorim, ami általában könnyes röhögésbe-fuldoklásba torkollik jópár embernél (nálam is) :D
Három rossz tulajdonság? Halogató vagyok, ejj ráérünk arra még. Viszont sosem kések semmivel :D És rá kell, hogy jöjjek, hogy pont annyi időt hagyok a dolgokra, ami alatt pont készen vagyok és nem idegeskedem feleslegesen :D
Sokszor rám jön a lustaság, és akkor nagyon nehéz bármibe belefogni, ez leginkább a tanulásban akadályoz. Harmadikként pedig őőőőhm néha túlságosan ráizgulok dolgokra. Ez nem az idegeskedő izgulás, hanem az, amikor annyira várunk valamire, hogy kiugrunk a bőrünkből, és ez bizony néha idegesítő lehet, és meg is kapom, hogy le kéne higgadni.
Három jó tulajdonság: empátia, nyitottság, könnyű kommunikáció.

Suz’n: Mi volt az elképzelésed a blog indításakor, mik a pozitív, negatív benyomásaid azóta?
A blog kezdetekor azt gondoltam, hogy egy nagy amerikás és kávézós blog lesz, hiszen ez volt a fő ok, amiért majdnem két éve elindult a blog, de ha őszinte akarok lenni, akkor leginkább a sajnos meghiúsult amerikai út volt a fő motiváció. Pozitív benyomás, miszerint kezd összeérni a bloggerszféra, több megmozdulás van a bloggerek irányába, egymás között és mondjuk cégek felé is. Viszont sajnálom, hogy sokszor csak a beauty-fashion bloggerekre találnak rá.

Anett: Gondolom egy rakat pillanat, ami hatással volt (jó és rossz értelemben is), de a sok közül melyiket emelnéd ki és miért? Mi volt az első A cup of my life cikked?
Az első kérdésnél nem tudom, hogy ez bloggal kapcsolatos-e, de mondjuk legyen az :D Legjobb pillanatok, amikor visszaigazolást kapok olvasóktól, bloggertársaktól, vagy néhány cégtől. Az első posztom egy bemutatkozás-szerűség volt, ITT elérhetitek :D

Edina: Miért kezdtél el blogolni? Mi a kedvenc témád? Miért éppen Oroszország?

A blogolás jó terápia, és lenyomat a mindennapjaimról és mindarról ami történik velem, vagy amerre járok. Kedvenc témáim utazással, lelki és testi egészséggel, valamint a kávéval kapcsolatosak (le is fedtem mindent a blogon, nem? :D). Oroszország pedig a „vérvonalamnak” köszönhető: Anyukám belarusz, így az orosz kultúra mindig is belengte a hétköznapokat, én magam is provoszláv vagyok, ugyanis Fehéroroszországban kereszteltek meg. Az egész kultúrára úgy tekintek, mint egy második otthonra, így az egyetemi ösztöndíjaknál örültem, hogy találtam orosz félévre is lehetőséget. A többi pedig történelem :)

Nagyon szépen köszönöm a kérdéseket, és gratulálok annak, aki eljut a végére! 





10 megjegyzés

  1. Kedvenc állatom...az öcsém. :D Ez annyira Natis! :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. És ha tudnád, hogy mennyire nem tévedtem! :D Mostanában ugatni szokott :DDDD

      Törlés
  2. Licitbitch! :D:D mostanában találkozom néhánnyal, jaj, de idegesít ez az embertípus!
    Nem tudom, mennyit leszel még Győrben, de én szívesen kávéznék veled még akár idén is! :) A Chai lattét a Csücsökben ittad? Ott állati finom! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ráadásul az ember úgy érzi, hogy mindig harcolni kell velük, hogy elhiggyék nem csak nekik lehet rossz napjuk :D
      A fűszeresben ittam, de benne vagyok egy kávéban, már csak egyszer megyek fel decemberben (vizsgázni), előtte szólok, ha kitaláltam melyik nap megyek (10.-e vagy 15. :D)

      Törlés
  3. Nem fogod elhinni, de én is Natalia Oreiro miatt festettem vörösre a hajam :D Nagyon jó volt olvasni, és tényleg kitesz egy negyed szakdogát :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. :DDDDD Akkor N.O. nagy hatással volt mindenkire Vadangyal korában :DDDDD De szerintem még azóta is bombázó :D

      Törlés
    2. Ne tudd meg, komplett albumom volt róla kivágott fotókból és cikkekből, annyira nagy példaképem volt. A mai napig örülnék, ha egy kicsit is hasonlítanánk :D

      Törlés
    3. Hát annak én is örülnék :D Nekem még most is van egy képem róla, nem is tudom miért kerestem rá, de még mindig el vagyok bűvölve :D Majdnem elmentem a koncertjére Péterváron :DDDDD

      Törlés
  4. Nagyon jó lett! :) NAtalia Oreiro-t nem gondoltam volna... , de nagyon jól áll neked a vörös! :) Én is voltam pár évig, tűzvörös.. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! a tűzvörös tök király, de ez a sötétebb marad meg nálam :D Mondjuk érik már egy kis frissítés :P :D

      Törlés

Latest Instagrams

© natussshka. Design by Fearne.