DAY 23 - MEH #The4WeekChallenge

Helló.
Jöttem gyónni, mert hogy el vagyok maradva majdnem egy héttel. Hupsz. Az elmúlt hetem úgy haladt, ahogy, előre nem látható események jöttek és jöttek, így konkrétan négy napot nem is voltam otthon. Jártam Győrben, Budapesten, Székesfehérváron és Hévízen is. Na ja, utazó lennék vagy mi, de ez kicsit hirtelen jött. Ennek következtében az, amit ettem, az nem biztos, hogy jókor volt jó időben. A mozgásom sokszor csak buszra futás volt. Hja nem.

Voltam TRX-en, még csütörtökön. Na hát amit ott kaptam, azt még vasárnap is éreztem. Komolyan, menjetek és csináljátok! Viszont ezen felül a hét maradék részében kábé semmit nem csináltam. Kezdtem megint depressziózni, hogy sok a dolog és amíg ezen pattogtam, addig persze telt az idő és végül semmit nem intéztem el. Stresszfaktor volt, nem is egy, viszont sikerült egy elég izmosat kiiktatni. Sokan tudják folytatni ezt az életvitelt, hogy koncentrálnak végig, és megingathatatlanok.

Én valószínűleg máshogy vagyok bekötve, mert nálam a lelki egyensúlyon múlik minden. Ha belül minden oké, nem parázok rá semmire (nem sűrűn szoktam, de ha igen, akkor nagyon), akkor minden megy, mint a karikacsapás. Nem borul el az agyam, szinte csak az egészséges kajákat kívánom, rendszerben vagyok végig, haladok a kis ösvényen és nem csúszik le a lábam a mélybe, még egy pillanatra se. Bekötött szemmel megyek, mert szinte szállok.

Szóval kellett ez a pár nap, hogy végre lerendezzek néhány dolgot, félre tolva olyanokat, amiket majd csinálok máskor, mert bár kéne, de akkor meggátolnak más dolgokban, amik meg fontosak. Mint amikor az állásinterjún is megkérdezték tőlem, hogy a fontos, vagy a sürgős dolgokat csinálom-e először. Tartom magam akkora bűvésznek, hogy elzsonglőrködjek velük és mindent tudjak intézni, mert mi mások is lennék, mint időbűvészek?
Viszont ha az egyik sürgősebb gátolja a nagyfalatú, és rohadt fontosat, akkor bizony hagyni kell leesni azt a labdát. Így főfeladatként ülök a szakdogámon, és bár elég nagy a nyomás még így is, próbálok időt szakítani a #The4WeekChallenge-re, ugyanis 5 nap és végzek. KÉÉÉÉÉSZ, baszki. VÉGE.

Szóval ma táncoltam, ami baromi jól esett. Elfáradtam, a térdszalagom is kezd rendbe jönni, már nem áll be, mint eddig. Kaják meg so-so: igen, csúszott be péksütemény, fagyi is (nem egyszerre), de Pesten például próbáltam egy levest, amit pohárban árulnak (mint a kávékat), az isteni volt.

Néhány randomság is, mert hogy történt sok minden az elmúlt héten:
  • megérkezett az új kamerám, hamarosan videóóóó. Nagyon boldog vagyok, szerintem tökéletesen megfelel a gép számomra, majd írok róla :)
  • megkaptam az vízumomat is: jövő héten irány Pétervár!
  • barátnős-ottalvós random party: mert csak én késhetem le a vonatomat a vasúton ülve, bár nem bántam.
  • találkoztam végre Anyuval, akit már július óta nem láttam. Öröm és boldogság :)



 Anyuval kipróbáltuk a szelfi-módot :D 



Szóval banánpalacsinta. Mint mindig :)





5 megjegyzés

  1. A TRX-et egyszer aerobicon próbáltam, nagyon tetszett és nagyon fájt tőle mindenem :-) A fontos és a sürgős kérdésén még nem gondolkodtam, de azt hiszem a sürgős feladatokat a fontosak elé helyezném, már amennyiben a fontos nem sürgős :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Érdekes meglátás :P Viszont a sürgősek nem biztos, hogy olyan fontosak! :D Anno ezzel megkavartak egy kicsit, de nem volt gázos :D

      Törlés
  2. Elkaphatom a banánpalacsinta recepted? Az enyém valahogy nem az igazi, úgyhogy kísérletezek. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Persze, itt írtam már róla:
      http://lovecoffeelovelife.blogspot.hu/2014/02/bananpalacsinta.html
      Remélem sikerül összehozni! A lényeg, hogy alacsony lángon süsd! :)

      Törlés
  3. Fú, én is szégyellem magam, mert múlt héten semmit nem mozogtam, pedig visszatértem majdnem két hónap után az esti mozgásprogramomhoz. Na, de majd ma! :D
    Milyen aranyos az Anyukád :-)

    VálaszTörlés

Latest Instagrams

© natussshka. Design by Fearne.