MEGÉRKEZTEM! :)

[péntek délután valahol Barcelona és Alicante közötti vasútvonalon készült a következő pár bekezdés]

Most, hogy már szép formásra ültem a seggemet, végre megszállt az ihlet a majdnem 6 órás vonatúton Barcelonából Alicante felé. Ahogy említettem hajnalok hajnalán nem feküdtem le aludni, bár akkor már csak és kizárólag ágyat akartam volna látni magam alatt. 2 után elindultunk, akkor azért bealudtam, öregszem én is :D
Eddigi repüléseim során ez ment a leggyorsabban és problémamentesebben. Nem kellett semmit sem kidobnom, nem volt gáz a becsekkolásnál, nem riasztottam be magam, nem raktak át. SEMMI nem történt. Ennek fényében még megültem egyszemélyes kis reggelimet a KFC-ben: muffin és kávé. Kávé, mi más? :)



Miután már Barcelona felett keringtünk, ráébredtem, hogy tényleg egyre kevésbé bírom elviselni a repülést. Mármint van mondjuk fél óra ami izgi, de amúgy meg szenvedés. Most legalább nem akartam kidobni a taccsot, és a landolás is egész tűrhető volt.

Tegnap két útvonalat állítottam fel a reptérről. Ugyebár a fő célpont a Barcelona-Sants nevezetű vasútállomás volt, de mivel már fél 9-kor a bőröndöm is meg volt, ezért pont jónak éreztem a B-tervet: megkeresni a barcelonai DUNKIN Donuts-ot.  Egészen olyan érzés volt, mint ha jártam volna már itt, persze írtam egy kis útitervet, de végül sokszor kellett a női megérzésemre hallgatnom, de bejött! Egy laza negyed órás séta után már a kedvenc jegeskávémat ihattam egy fánk társaságában persze. Az mondjuk elég szomorú, hogy horribilis áron, majdnem 6 euróért kaptam egy medium iced coffeet és egy fánkot. Az élményért mindenképp megérte, a kiszolgálás csillagos ötös volt, hiába az angolnemtudás, a srác próbált eldumálni velem, kérdezte meddig maradok stb… Igazából most már úgy érzem magam, mintha spanyol lennék :D


Múlt évben egy kedves barátom megemlítette, hogy kevésbé nézek ki orosz(os)nak, inkább valami spanyol. Nos, úgy néz ki igaza volt, ráadásul a Hola!-mban semmi akcentus sincs, így rögtön mindenki spanyolul próbálkozik, aztán persze jön a sorry, i don’t understand-rész. Eddig szimpatikus minden, no de haladjunk :)

Felváltottam a dollárjaimat, aztán mentem metrózni. Érdekes módon Pesten kívül nagyon jól eltájékozódom ami a metróvonalakat illeti. Jegyet könnyű volt venni, végre felmutatták a rejtett angol-tudásukat, táblázva volt minden ezek után, így könnyen eljutottam a Sants-ba. Itt rögtön a Mekit vettem célba, ugyanis csodák csodájára a Dunkinban nem volt WIFI. Pedig azt hittem már automatikusan szeretik egymást a telefonommal :D A mekiben meg volt a lejelentkezés, ezután kicsit elveszettnek éreztem magam, de végül a Renfe munkatársa (velük utaztam) útba igazított, így fél óra várakozás után már lefelé suhantam a mozgólépcsőn.
A Sants-ról még annyit, hogy totálisan olyan, mint egy reptér. Eszméletlen nagy, viszont nagyon jól meg van komponálva. Van jegyed, várakozol a vágányod számánál, lecsipogják a jegyedet és ezután mozgólépcsővel lemész a föld alá, ahol majd jönni fog a vonat.
Itt még volt egy kis galiba, először is még mindig ki kell hangsúlyoznom, hogy a spanyolok még az angolt is spanyolnak veszik, a jegyemen ugyanis semmi nem volt angolul, így végül egy kedves utas segített, hogy hol fogom élvezni a következő 5.5 órás utat. Kényelmes ülések, elférek mind a 179-80 centimmel, van ajándék fülhallgató :D No de előtte még el kellett helyezni a nagy – és kurva nehéz – bőröndömet, amit páran nem nézték jó szemmel, ugyanis a kijelölt helyek dugig voltak KISEBB bőröndökkel, végül is betuszkoltam oda. Ilyenkor viszont élvezetes, hogy nem értem mit makognak :)

Kicsivel több, mint egy óra és véget ér ez az extrém hosszú vonatút. Meggondolandó, hogy hazafele is Barcelonából akarok-e menni… 
* * *

Nos itt egy nagy képszakadás, azt hittem majd tudok pötyögni a szállásról és bár tudtam volna, de net hiányában nem feltöltésre nem lett volna lehetőség... Ami késik nem múlik! Meglepő módon beültem KÁVÉZNI, de haladjunk sorjában...

Perpill két fontos ember lett az életemben, Noémi aki a munkát szervezte le, vele fogok dolgozni lényegében, és a barátja Tomi. Nos Tomi hős megmentőként felvett Alicanteban a vasútállomáson, ahonnan majdnem 1 óra múlva már Benidormban landoltunk. A város totál nyüzsgés, rengeteg angol és változatai, rengeteg retro panel, de vannak újabb felhőkarcolók is. A tenger eszméletlen, a part kicsit Venice Beach-re emlékeztet, a hangulat meglepően hasonló! Hja és ha itt tartunk az idefele tartó út pedig totál Arizona, kaktuszok helyett pálmafákkal :D 


[ezt még telóról tudtam feltölteni tegnap fb-ra, további képeket majd hozok! :)) ]


A szállás nagyon cuki, 1 emeletes és egy padlás, én az elsőn kaptam egy szobát, amiről (sőt semmiről) nincs még képem, ezt ma pótlom! Volt egy órácskám, ez alatt be lettem mutatva a főbérlőnek, Dannynek... Azt elfelejtettem megemlíteni, de 3 angol sráccal fogok lakni. Nos Dannyvel már találkoztam 1 kemény percre. Aztán ezek után elmentem lezuhanyozni, a másik, MÉG MINDIG ismeretlen srác rám akart törni, vele egy távoli helló erejéig találkoztunk, mikor már telefonáltam :D A harmadik srác még mindig szellem. És azóta sem találkoztam egyikükkel sem, de majd csak lesz valami :D


Aki ismer, tudja, hogyha valamit otthon hagyok, akkor az a fogkefe. Hát, ismét kezet foghatok magammal, ez volt az első, amit megvettem, ezek után felvett Noémi, és nekiindultunk az éjszakának...

A melóra pedig itt térnék rá, ugyanis turistafotózás lesz a munkám, tegnap elmentünk az összes helyre, be lettem mutatva. Tehát van egy király gépem, egy hordozható nyomtatóm és ilyenkor jön a nagydumás bevetés: menni, fotózni és meggyőzni a vevőt, hogy eszméletlen szexuális a kisugárzása a képen és meg kell vennie! Nos, ez lesz a melóm :) Mindenki jó fej, az egyetlen, remélhetőleg csak jelenlegi probléma az, hogy a spanyol tudásom szinte sehol nincs, és bár a vendégekkel tudok angolul dumálni, de a helyiekkel MÉG nem... Pedig az este során lényegében ingyen meghívtak minket mindenhol, konkrét emberek vannak, akik kuponokkal rohangálnak és osztogatják (persze mellé még kéne vásárolni...:))

Ezek után végre elmentünk enni, ugyanis a DD-s fánk, és a McFreeze elég régen volt :) Elmentünk az óvárosi részre, mindent rábíztam Noémire, így tapasoztunk, ittunk valami pezsgőféleséget. Nagyon hangulatos, rengetegen vannak, özönlenek az emberek. 1-2 kép itt készült, DE nincs nálam kábel, a wifi pedig valamiért nem működik itt a telómon, így majd később frissítem! :)

Altatni persze nem kellett, a welcome-sörök, abszint, kékvodkák mind megtették a hatásukat. Nos a mai reggel pedig eljöttem ebbe a csodálatos kávézóba, ahol írom ezt a posztot. Szerencsére 2 percre van tőlem, a cappuccino valami isteni! Majd erről is kép, bejegyzés, blablabla, szokásos! :)

Lassan megyek, megpróbálok felébredni, eszem valami gyümit, nagybevásárlás hétfőn várható, Noémi elvisz LIDL-be, sőt rendőrségre is megyünk (igen, már most rossz voltam! :D), szóval papírozunk. További sztorik majd jönnek, eléggé random poszt ismét, lassan belejövök az itteni életvitelbe. Addig is csókoltatok mindenkit, hamarosan jelentkezem! :*





3 megjegyzés

Latest Instagrams

© natussshka. Design by Fearne.